"Teljesítmény centrikus társadalmunkban megtanultuk, hogy tisztelnünk kell az erőt, és lepleznünk kell gyengeségeinket. 
Pedig ha elfogadjuk a gyengeséget, akkor közelebb kerülünk magunkhoz, hisz az is a részünk." 
(Peter Lauster)

Az én történetem

Véghné Karsai Anita vagyok, mentálhigiénés szakember, feleség, négygyermekes édesanya. 

A Károli Gáspár Református Egyetem BTK Pszichológia Intézetében szereztem meg másoddiplomámat, mint mentálhigiénés segítő szakember. 

 Szeretem a szabadságot. A célom, hogy ezt adjam a hozzám fordulóknak. 

Annak szabadságát, hogy önmaguk lehetnek a segítő kapcsolatban, úgy ahogy vannak ott és akkor éppen. 

Magyarázkodás, mentegetőzés nélkül, hiszen a valóság igen-igen bonyolult tud lenni, és legtöbbször az is, hiszen mindenkinek megvan a saját története...

(Fotó: Sass Judit)

A diploma megszerzése után az utolsó "lökést", hogy elinduljak a tanácsadói úton, az adta, hogy én is részt vettem egy segítő kapcsolatban.

Ennek során saját élményt szereztem arról, hogy milyen pozitív változások történnek a beszélgetések során. 

Valódi feltöltődés, önmagamra találás lett ennek az eredménye.

Miközben számos fájó érzéssel és ténnyel is szembe kellett néznem.

Ráadásul az elején egyfajta bizonytalansággal is, hiszen nem kaptam konkrét válaszokat a bennem dúló kérdésekre, szorongásra.

Nem azt kaptam, amit eleinte szerettem volna (gyors és világos válaszokat, megoldásokat, "útbaigazítást"), hanem azt, amire valóban szükségem volt.

Pótolhatatlan elfogadást és figyelmet.

Bizalmat. Teret. 

Időt és türelemet, hogy szavakba önthessem (megtanuljam szavakba önteni) a bennem zajló érzéseket gondolatokat, aztán hogy egyre őszintébben és árnyaltabban tehessem mindezt. 

Elindított egy olyan úton, ami során folyamatosan tanulom magamat és az érzéseimet igazán mélyen tisztelni és komolyan venni.

Igaz, adódnak az életben olyan helyzetek - az enyémben is - amikor elakadok, elakadunk. 

De akkor is van hova visszatérni és újra lehet kezdni, újra megtalálhatjuk belső iránytűnket!